ETIKUS ISKOLA, ETIKUS OSZTÁLY PROGRAM

 

Az iskolai viselkedési nehézségek gyökere leginkább a tolerancia hiánya, egymás elfogadásának valamilyen mértékű képtelensége.

Az elfogadás és az ideális kép

Iskolán belüli elfogadáson azt értjük, hogy a gyerekek (diákok) tudomásul veszik egymás jelenlétét, megértést, de minimum türelmet tanúsítanak a másik iránt, függetlenül attól, hogy a másik nem úgy néz ki, mint ő, nem úgy öltözködik, nem úgy viselkedik, nem úgy tanul vagy gondolkodik, mint ő.

Ha egy iskolában magas lenne az elfogadás, akkor ott azt tapasztalnánk, hogy a gyerekek nem akarnák mindenáron megváltoztatni a másikat, nem akarnának külön lenni a többiektől, nem akarnák kiabálással vagy fizikai erőszakkal „bizonyítani” az igazukat, valamint ritkábban fordulna elő, hogy csak a másik teljes legyőzése okozna valakinek örömet.

Egy ilyen iskolában a gyerekek és a tanárok közötti elfogadás mértéke is nagyobb volna.

Egy ilyen iskolában jól együtt tudnának működni egymással a különböző tanulmányi eredményű gyerekek, különböző bőrszínű, különböző gazdasági helyzetű családból érkező gyerekek.

Iskolai agresszió

Az iskolai agresszió végső soron az elfogadás teljes hiányát mutatja. Az agresszív gyerek legtöbbször nem csak másokat nem fogad el olyanoknak, amilyenek, hanem saját magával sem elégedett, de a külső szemlélő számára ez nem tűnik fel, mivel ő csak azt tapasztalja, hogy ez a gyerek nagyon akaratosan próbálja társait lelki és néha fizikai értelemben is maga alá gyűrni. Amikor a többi gyereknek szintén alacsony az elfogadási szintje, akkor ez egy ördögi körré alakul, ahol senki sem tudja belátni, hogy a többiek nézőpontja, vélekedése hasonlóan fontos, mint az övé – még akkor is, ha a vélekedésük eltérő.

Család

Az iskolába sok minden érkezik a családból, így nyilvánvaló, hogy ha a gyerek otthon nem kapja meg a neki járó elismerést, hanem állandóan elégedetlenek vele, a kinézetével, az öltözékével, a viselkedésével, a tanulmányi eredményével, akkor követni fogja ezt a mintát és nem könnyen fogad majd el más gyerekeket. Ez azonban nem elég indok arra, hogy az iskolában ne próbáljuk meg növelni a tanulóink elfogadásának szintjét. Hátrányosabb környezetből érkező diákok vagy elkényeztetett gyerekek számára az iskola szinte az egyetlen hely, ahol mégis elsajátíthat némi toleranciát, megértést.

AZ ISKOLAI ELFOGADÁS PROGRAM

A program végére a gyerekek megtanulnak „a másik fejével gondolkodni” és ezt anélkül teszik, hogy közben saját magukat kellene feladniuk vagy megtagadniuk.

Az eredmény az elfogadás növekedése, békésebb, együttműködő gyerekek és olyan közösség, amellyel kapcsolatban más pedagógusok is észreveszik, hogy valami jó irányban változott.

A program végén a gyerekek képesek lezárni egy vitát akár így: „Ugye mondhatjuk, hogy eltérő a véleményünk?”

Általában más tanárok is felfigyelnek arra, hogy az olyan csoportokból való gyerekek, melyek végzik vagy végezték a programot, udvariasabban, tisztelettudóbban viselkednek még a szünetekben is egymással és a felnőttekkel.

Elfogadni az elfogadhatatlant?

A program alatt a gyerekek találkoznak a nem optimális szokások és viselkedések egy olyan halmazával is, melyeket mások a kultúra jelen körülményei között természetesen nem tudnak elfogadni. Ezeknél nem az elfogadásra kerül a hangsúly, hanem arra, hogy rájöjjenek, hogy nem elég másokat elfogadnunk, de nekünk nekünk magunknak igyekeznünk kell könnyebben elfogadhatóvá válni.

 A PROGRAM LÉPÉSEI

 

A) Miért nem értenek meg engem? – Interaktív szeminárium gyerekeknek

Az alapítvány előadója tartja 2×1 óra, akár tanítás utáni időkeretben.

Ez feloldja vagy megelőzi a megszilárdult csoport-viszonyokat, lehetővé teszi, hogy megadjanak másoknak is valamennyi tiszteletet. A téma megértése után tarthatatlanná válik a csak saját érdekekből való gondolkodásmód és lehetővé válik a program tanári eszköztárának használata, ami a program következő fő lépése.

B) Foglalkozások a Tanári eszköztár „óravázlatai” alapján

A foglalkozásokat a pedagógus tartja, aki eldöntötte, hogy csoportjával részt vesz a programban. Ez összesen 22 előadás.

Az első foglalkozást a minta kedvéért szívesen megtartja az Alapítvány előadója is, erről a pedagógus és a program alapítványi felelőse egyeztetnek.

C) Gyermeknevelési szeminárium szülők számára (opcionális)

1,5-2 óra. Ennek célja kisimítani a gyerekek otthoni hátterét, hogy az esetleges szülői megszokások ne rombolják le a gyereknél azt a haladást, amit a foglalkozásokkal elérnek. Ezen az eseményen a szülők eszközökkel ismerkednek meg a gyermeknevelés békés megoldásához és választ kapnak minden nevelési helyzetre, melyben eddig tanácstalanok voltak. Az alapítvány tisztában van azzal, hogy ezt a programlépést nem minden iskola tudja meghirdetni, és azzal is, hogy a szülőknek egy része nem mutat majd érdeklődést iránta, de meghirdetéséhez olyan tartalmi leírást ad a pedagógus számára, amivel ő nagyobb sikerrel hívhatja meg a szülőket.

D) A program fenntartása (opcionális)

Bár a szűk program véget érhet akár az A és B lépéssel, de ajánlatos a társas viselkedés minőségét javító 21 pont további gyakorlása, amihez a pedagógus minden további hónapban kijelölhet egy gyakoroltatni kívánt pontot és hozzá barátságos, játékos feladatokat adhat diákjainak. Kérésre ehhez az Alapítvány is ad ötleteket.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

Hány éveseknek való ez a program?

Az iskolai elfogadás programot leginkább 9 és 18 éves kor között javasoljuk.

Ki igényelheti meg?

Bármelyik pedagógus, akár osztályfőnök, akár nem. Szülők pedig javasolhatják pedagógusok számára.

Mennyi ideig tart?

Függ a csoportot alkotó diákok számától, korától, képességétől, kulturális hátterétől és leginkább attól, hogy heti egy vagy két foglalkozást tartanak. Jellemzően fél éven belül ér véget.

Mennyibe kerül?

Az iskolák díjmentesen kapják.

Ha programunk felkeltette érdeklődést, írjon nekünk, hogy felvehessük Önnel a kapcsolatot: